Élek még!

Ági írási vehemenciájával nem vagyok képes felvenni a versenyt, de egy pár dolgot azért írhatok nektek, ha ennyire nagy az érdeklődés :D

A tábor előtti New Yorki este, ha lehet még jobb volt mint az előző nyáron. Egyrészt jól eső érzéssel töltött el, hogy ismerjük már a dolgokat, tudjuk hogyan jutunk A ból B be, hol kell jegyet venni, bemenni, fölmászni, leugrani stb, másrészt már elmúltam 21, így magamnak vehettem meg a hideg sörömet a forró éjszakában. Ágival, Petivel és Robival négyen csavarogtunk egy nagyot, mielőtt bezárnak minket a Timber Lake börtönébe. Ágival megkerestük azt a helyet, amit tavaly fedeztünk föl a hostelünk közelében, és 5 dodóért lehet ultrafinom húsos-sajtos-majónézes-hagymás szendvicset kapni (helyben sütik meg a cuccot sütőlapon), most is összefut a nyál a számban. A Central park legkirályabb szikláján iszogattuk meg azokat a bizonyos általam vett söröket, majd visszavánszorogtunk a hostelbe. Szóval elég király volt az első esténk.

A táborba megérkezve változó előjelű élmények ezrei öntötték el agyamat, úgy éreztem, mintha alig pár hete lettem volna, hogy elmentünk, pedig nem is. Mondanom sem kell, hogy minden tök ugyan olyan mint volt, nem változtattak semmin. A szállásunk is ugyan olyan silány, de a tavalyi upgread-eket most nem egy hónap, hanem fél óra alatt végeztük el. Konkrétan: Összeloptunk rengeteg szekrényt és műanyag rekeszeket a ruháinknak, szereztünk hosszabbítót, elosztót, hangrendszert, függönyt a zuhanyra, szappantárolót, posztereket toltunk a falra, pokrócok falra szögelésével hőszigeteltük a helységet stb. Egész otthonos lett.

Munka:

Idén átkértem magam a feketemosogatóba, hogy Robival tudjak együtt dolgozni, de szerintem ha nem kérem is odaraknak, mivel rajtunk kívül csak két lányt vettek fel mosogatni, ők ügye meg csak fehérmosók lehetnek. Hogy jobb -e vagy szarabb, azt még mindig nem tudom eldönteni. Nem kell annyira kapkodi, mint elöl, kevesebb dolgot kell elmosni, de mindent kézzel. Fizikailag fárasztóbb, melegebb és büdösebb van de általában hamarabb végzünk. Hatalmas fekete hentesköpenyt, meg könyékig érő gumikesztyűt viselünk, nagyon keményen nézünk ki. Néha előjövünk a kis barlangunkból ijesztgetni a gyerekeket nagy kampókkal és késekkel :D

A legszarabb nap:

Nem hittem volna, hogy másodéves rutinos timberlake-es létemre ilyen hamar jönni fog az első igazi kiakadás. Leírom röviden a lényeget.
Tábor elején nézegettem, hogy milyen mosószerek vannak idén, mi az amit ismerünk, milyen új cuccok vannak. Tudni kell, hogy a feketemosónak a két legjobb barátja egy bivalyerős zsíroldó és egy baszotterős súrolószer. Szóval nézegettük mi a választék, mikor odajött Reggie a konyhafőnök, és büszkén levett a polcról egy hengeres flakont, és mondta: "Use this man! This is good shit!" Kipróbáltuk, tényleg jó kis súrolószer volt (Ajax). Meghintettük vele a tálcát, mintha porcukor lenne aztán nekiestünk a dörzsis szivacssal, és szépen lehezott minden zsírt, odaégett szart és minden egyebet. Mondanom sem kell roppant boldogok voltunk, ráadásul hatalmas mennyiség volt ajaxból a raktárban szóval se aggódnunk, se spórolnunk nem kellett. Pár nap használat után viszont, (és itt kezdődik a szenvedés) azt mondták, hogy inkább ne használjuk, mert az öblítés után is az edényeken marad egy finom réteg a szerből. Gondoltuk akkor majd jobban öblítünk, és használtuk tovább, de még ígyse tetszett nekik, és másnapra viszavitték az összes ajaxot a raktárba :( Ez volt az első csapás. 
Elkezdtünk gondolkodni, hogy akkor most mivel dolgozzunk. A Brillo pont elfogyott (mosogatószeres szivacs) ajax nincs, mi a francal súroljam a tálcákat?
Shila a főszakács, mintha a gondolatainkban olvasott volna, jött és adott egy ovencleaner nevezetű sprayt, és azt mondta: "Use this man! This is good shit!" Próbáltuk mondani neki, hogy zsíroldóból van egy rakat nekünk SÚRÓLÓSZER kell, de hiába. Maradt ez a cucc meg üres szivacs. Nekiálltunk ismét a lábos+tálca kupacnak, de hamar rájöttünk, hogy ez se lesz jó, mert olyan durva cucc, hogy folyamatos köhögőrohamot okozott mindkettőnknek. Egy óra múlva mondtuk, hogy mi nem dolgozunk ezzel a szarral, mert meg fogunk halni, adjanak vmi rendes cuccot, ez így képtelenség. Szédültünk a melegtől meg a sok szartól amit beszívtunk abban a kis szobában, kezdtünk kiakadni, hogy mi dolgozunk, de az edények nem fogynak, szar érzés volt, hogy egyszerűen nincsenek meg a megfelelő eszközök ahhoz hogy megcsináljuk a dolgunkat, ők pedig elvárják tőlünk.
Ami jó azt nem lehet használni, pedig van egy fél kamionnyi, ami tűrhető az elfogyott, ami pedig szar és mérgező azt meg mi nem vállaljuk.
Ezek után kijelentette Shila, hogy akkor kézmosószappannal és üres szivacssal mosogassunk! Sírni tudtunk volna...
Csapkodtunk káromkodtunk, dehát nem volt mit tenni, körömmel kapartuk az égett tálcákat, szappannal próbáltuk lemosni a fél centis dermedt zsírréteget.
A nap fénypontja következett: Bejön megint Shila, és mondja, hogy mennyire sajnál minket, és hozott nekünk valamit.
Megint elhangzik: "Use this man! This is good shit!" Ettől csak még idegesebbek lettünk, és néztük mit csinál. Beleöntött fél liter cuccot a mosogatóvizünkbe és büszkén mondta, hogy most más minden ok lesz, és kiment. Robi odahajolt, hogy kivegyen egy tálcát és úgy megszédült, hogy majdnem elesett. Megnéztük az üveget, és nagy betűkkel rá volt írva hogy WC tisztító, meleg vízzel tilos használni, a gőze mérgező, nem kéne belélegezni...
Dugó ki, víz le, káromkodás.
Bejön shila és ártatlan szemekkel néz és mondja, hogy ja igen, valóban, neki is szokott néha fájni a feje amikor használja. Nevetséges.
Mindegy megcsináltuk a mosogatást megyünk haza, de utánunk szólnak, hogy menjünk még vissza, nem tisztítottuk ki a mosogatót eléggé, le kell mosnun a három éve gyűlő egérszart a hatalmas pizzasütó tetejéről és találtak nekünk még egy "feladatot". A feladat egy nyolcvan literes lábas volt telis-tele tavalyi maradékkal, fáradt olajjal, maghatározhatatlan ojjektumokkal és egy felpüffedt egértetemmel megkoronázva.
Azóta főznek benne...:D

Na nem panaszkodok tovább, nem minden nap ilyen vészes, sőt vannak kifejezetten könnyűek is. Az esti sörözgetésekért idén sem szólnak, folyamatosan lopjuk a kaját, meg a kólát a raktárból szóval jól élünk. Egyik éjszaka nagyon megéheztünk, és fejlámpákkal fölszerelkezve belógtunk a konyhára és csináltam egy adag hagymásbabot!!! (3kg -os babkonzerv:D) Egész jól sikerült, volt benne bacon hagyma erőspista só bors, szóval kb minden amit otthon is teszek bele. Mindenki kétpofára zabálta.

Ja meg reggelente is saját megunknak csinálunk kajákat, azokat is bírom. Tojásos hagymás baconos sajtos szendvics, bundáskenyér meg hasonlók.

NA zúzok ebédelni!
ÜDV Tomi

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.